You have goat to be kidding

Kedves Ti!

Már egy ideje megint  nem jelentkeztem ,mert nem voltam túl jó passzban panaszkodni meg úgysincs sok értelme de kértétek páranhogy folytassam a blogot én meg ha van miről és kinek szeretek írni úgy hogy most újra jelentkezem anyák napja meg a szülinapom alkalmából ami idén kivételesen egy napra esik.

(Most viszont jó sokat írtok de majd megint 3 hónapig szünetet tartok és akkor lesz idő elolvasni :-)

Januárban írtam utoljára és januárban voltunk a múzeumok éjszakáján ami a budapestihez hasonlóan itt is nagy buli külön buszjáratokkal és minden múzeum készül különböző előadásokkal meg tematikus programokkal. Viszont a 26 éven aluliaknak ez teljesen ingyenes ami egyrészt nagyon szimpatikus másrészt többet biztos hogy nem megyünk akkora tömeg volt mindenhol. Mondjuk sikerült magunkat is megszivatni mert felültünk egy ilyen múzeum-busz járatra ami az összes útba eső múzeumnál megállt és mi a legtávolabbi papir malom múzeumba szerettünk volna eljutni. Viszont a megállókat nem mondták be és a térképen is csak a múzeumok szerepeltek de nem a konkrét megállók úgyhogy buszoztunk 45 percet nyuszi sapkás szülőkkel és vidám részeg fiatalokkal és egyszer csak mindenki leszállt mi meg vissza érkeztünk a belvárosba a kiinduló megállóba és megbeszéltük hogy majd legközelebb....Aztán azért még elmentünk megnézni a tűzoltó múzeumot (nagyon menő régi tűzoltó csapok is vannak) a kuturák múzeumát, a zsidó múzeumot és elzarándokoltunk az orvostudományi múzeumhoz is. Összességében tényleg csalódás volt mert mindenhol akkora tömeg volt hogy semmit sem tudtál rendesen megnézni, viszont a gyerekeknek mindenhol szerveztek ilyen külön programokat például a kultúrák múzeumában arcfestést, az orvostudámnyiban meg meg plüss állatokra kellett  “ellátni” -különböző pólyák és tapaszok segítségével. De érdekes még hogy mennyire más jellegűek az itteni és a hazai múzeumok mert míg otthon ha múzeumba mész akkor sokkal inkább 1-téma köré van csoportosítva az adott kiállítás itt pedig ilyen asszociatívabb témák vannak és például ebben a kultúrák múzeumában voltak különböző afrikai maszkok és termékenységi szobrok mellette pedig műanyag palackok felhasználásával készült tárgyak meg mindenféle újrahasznosított hulladékból készült dolog meg még sok minden más amit nem teljesen értettem hogy mi a kapcsolat de volt egy táncos produkció is ahol a duo scacciapensieri adott elő valami latex ruhában félelmetes akrobatikus mutatványokat. Szóval kicsit szürreális és érdekes is az egész csak kiállítást megnézni és nézelődni volt képtelenség.

Aztán január vége felé egy hétvégén mondtam Ádámnak hogy én most már szeretnék havat látni mert hihetetlen hogy Magyarországon több havat láttam amióta ide költöztem mint itt Svájcban úgyhogy elmentünk vonattal meg busszal Wisenbe ahol volt is még hó. Viszonylag sok úgy hogy bele is lehetett feküdni. Aztán egy tűzrakó helynél megettük a kis elemózsiánkat és én már menni akartam tovább de Ádám mondta hogy várjak még és aztán egyszer csak elővett azt hiszem egy zokni gurigát amiben volt egy doboz és azt mondta hogy most már nem szeretné hogy a barátnője legyek hanem legyek a felesége én meg csomó ideig azt hittem hogy viccelődik még mikor kinyitotta a dobozt meg is kérdeztem hogy egy bögre-e mert van ez az átverős videó mikor a lány meghatódik mert azt hisz megkérik a kezét de végül csak egy bögrét kap..de végül is nem bögre volt hanem tényleg eljegyzési gyűrű… és nagyon jól titokban tartotta . Mármint idén lesz 5 éve hogy megismertük egymást és nyilván vannak közös terveink. Arról már beszéltünk korábban hogy majd ha lesznek gyerekeink azért jó lenne házasodni mert azért jogilag úgy jobban be vannak biztosítva. Azt meg én mondtam hogy ha akarja házasodjunk össze hogy könnyebb legyen neki is munkát találni illetve legyen ugyanúgy tartózkodási engedélye  mivel házastársként ugyanúgy jogod van addig itt maradni Svájcban (nálam 5 év) mint ameddig a férjed/feleséged engedélye érvényes (feltéve hogy el tudod magad tartani önerőből) . De abban a pillanatban teljesen meglepett.

Még úgyis hogy idén összesen 5 esküvőre lettünk meghívva a márciustól szeptemberig tartó időszakra. Valószínüleg az összes esküvő amin valaha voltunk és amire még menni fogunk sokkal jobban szervezett és volt / lesz és már régebb óta kitalálta az ifjú pár hogy össze fognak házasodni . A miénk tényleg kicsit kaotikus volt már onnantól hogy mikor haza utaztunk először márciusban Zsófi és Ádám  esküvőjére is meg azért is hogy mi akkor bejelentsük a házasodási szándékunkat a 12. kerületi önkormányzat anyakönyvi hivatalában, kiderült hogy születési anyakönyvi kivonat nélkül nem állnak szóba velünk. Vagyis van akinek már fel van töltve digitálisan és így le tudják tölteni de a miénk természetesen nem volt (egyikünké sem). Kicsit hülyének nézett minket a nő hogy 1 hónap múlva szeretnénk összeházasodni. Azt tudtuk hogy sem időnk sem pénzünk nem lesz egy “rendes nagy lakodalom “ megszervezésére és annyira nem is vágytunk rá. Mármint persze hogy nagyobb élmény ha nem csak egy esküvő hanem ottalvós buli is van valami szép romantikus helyen a természet lágy ölén és biztosan jó érzés hónapokig tervezni minden kis részletet és aztán úgy átélni ezt a napot hogy “szinte “ minden tökéletes és egy valóra vált álom a dekorációtól kezdve, a zenén át az étel italig de mi egyrészt most nem voltunk olyan élethelyzetben hogy ezt megengedhessük magunknak másrészt tényleg időnk sem lett volna rá. Végül úgy alakult hogy mivel Ádám tud otthonról dolgozni ő volt az aki egyedül haza utazott és kb 2 hét alatt megszervezte az egészet. Szerintem ehhez képest viszont nagyon jól sikerült és nagyon jó munkát végzett a kedves férjem. Meg a bátyja Marci és a párja Fanny nagyon sokat segítettek. De már nagyon előre szaladtam az időben , mert még csak ott jártam hogy még egyszer haza kellett utaznunk hogy bemutassuk az anyakönyvi kivonatunkat és véglegesítsük az esküvő időpontját. Azt már korábban tisztáztuk hogy a Barabás Villában lesz mert ez a 12. kerület hivatalos esküvő helyszíne itt azt hiszem 3 opció van Villa Szalon, Vincellér Ház van ez a Terasz vagy Rendezvény Terem ahol a miénk is volt.  Az lett volna az ideális ha ott tudjuk tartani az egész esküvőt de erre csak akkor lett volna lehetőség ha legalább 100 főt hívunk meg úgy hogy abban maradtunk Ádámmal hogy a szertartás után még meghívunk mindenkit egy vacsorára valahová . Több étterem felmerült csak annyira sok idő erre sem volt, végig próbálgatni a menüt végül Ádám találta ki hogy mi lenne ha a trófeába lenne én először bevallom annyira nem rajongtam az ötletért de végül tök kellemesen csalódtam. Az esküvőnk előtt mikor Ádám már elutazott elkezdtem nézni a netflixen egy “csodálatos” amerikai sorozatot a “cheapest weddings” címmel ahol mondjuk a 10.000 dollár vagyis kb 3 millió ft alatti esküvők már olcsónak számítanak. És igazából az a tanulság hogy olcsó húsnak tényleg híg a leve és az tud kevesebb pénzből szép esküvőt tartani aki szűkebb körben tartja vagy van család tagja vagy barátja aki valamilyen szolgáltatást olcsóbban vagy ingyen tud biztosítani (helyszín, étel-ital,fotó, smink, fodrász, virág..stb). Nekünk is rengeteget segítettek és köszönet és hála érte. Mondjuk szerencsére azért nem rendeltünk Aliexpressről menyasszonyi ruhát és nem vettünk mű virágot. De így is örülök, hogy Ádámnak sikerült például fehér arany sima karika gyűrűt venni nekem magának pedig titániumot mert az első ékszerésznél ezzel is kinevették és mondták, hogy minimum 4 hét. Meg hát természetesen nem ment minden simán. Például kerestem egy fodrászt a Thomán István utca közelében és megbeszéltük hogy akkor az esküvő előtti reggelen megyek hozzá aztán el is küldtem neki a fotókat hogy milyen hajat szeretnék és sokáig nem válaszolt végül kiderült hogy elvágta a kezét húsvétkor és nem tud dolgozni, de szerencsére egy kolléganőjéhez be írt végül aki az operaházban dolgozik amúgy  és a hajammal még sosem voltam olyan elégedett mint akkor. A sminket úgy gondoltam mivel van kozmetika szintén meg tudják ott csinálni de kiderült hogy a kozmetikus sminkelést nem vállal úgy hogy az utolsó pillanatban Réka mentett meg és csinált egy nagyon menő sminket illetve Marci aki meg elvitt hozzá. A csokorral is voltak gondok mert ezt meg úgy volt hogy majd én elintézem de amikor 2 nappal az esküvőnk előtt csütörtök este végre haza repültem Fanny volt olyan szuper jó fej, hogy már megrendelte nekem a Mom Parkban.És a kép alapján amit én küldtem csináltak is nagyon gyönyörű ilyen mezei virág hatású csokrot csak direkt nem mondták Ádám és Fanni hogy ez menyasszonyi csokor lesz nehogy drágább legyen (mert valahogy minden szolgáltató másfélszeres szorzóval dolgozik legalább ha meghallják hogy esküvő) . Erre készült egy ilyen hatalmas kb 5 kg-s csokor amit Ádám elhozott aztán visszament Fanni a Mom parkba és végül kikönyörögte hogy csökkentsük le a méretét olyanra ami nem okoz 8 napon túl gyógyuló sérülést ha eltalálok vele valakit.

A másik vicces dolog a köröm-kérdés volt. Nem volt soha még műkörmöm és bár máson tetszik valahogy nem az én stílusom de gondoltam egy ilyen gél lakk azért csak kéne a körmömre ha már esküvő… És vannak ezek a gyors körmösök a plázákban ahová nekem az utolsó emlékem hogy lasszóval próbálják fogni az embereket mert senki se jár. Az volt a tervem, hogy egy ilyenbe akkor megcsináltatom majd (miután megtudtam, hogy az igazi körmöshöz hónapokra előre kell időpontot foglalni)de kiderült, hogy már ez a szolgáltatás is népszerűbbé vált és még ez sem úgy megy hogy beesel az utcáról és megcsinálják,mert másnap délutánra tudtak volna csak időpontot adni. Szóval végül vész megoldásként vettem 4000 ft-ért ilyen francia műköröm szettet am-ben amiben volt 2 féle lakk meg ilyen kis fehér csíkok amiket a köröm végére kellett ragasztani...hát senkinek nem ajánlom ezt a megoldást mert egyrészt Fanny megszenvedett vele mire fel rakta másrészt egy csík már a vacsora elejére valahogy lejött szóval nem volt valami tartós de mondjuk amúgy egész jól nézett ki addig. Szóval április 27.én mi még az esküvőnk előtt fotózkodtunk a Városmajorban mivel ez közel van a Barabás Villához. A fotózást 2 szintén nagyon jó fej barátunk vállalta el, Piri aki az egész eseményt végig fotózta meg Jancsi aki ott előtte csinált rólunk fantasztikus képeket. Nekem előző nap hányingerem volt és szédültem mint állat úgyhogy csak 2 daedalon bevétele után bírtam kikelni az ágyból. Szerencsére a 12.kerületben pont a lomtalanítás is ezen a héten zajlott. Olyan szép ez a kerület amúgy ilyenkor mikor kitavaszodik úgy igazán és minden zöld meg virágos . Valahogy fel sem tűnik az embernek amíg ott lakik de sokkal több fa van egyébként mint akár itt pedig most sem lakunk azért rossz helyen. Ezzel éles kontrasztban állt a lomtalanításkor keletkező szemétkupacok sokasága meg az azokon vitázó leharcolt autókkal érkező  kétes alakok akik naphosszat őrzik és adják-veszik a lom kupacokat és persze jobb híján a környező bokrokba végzik a dolgukat. Na ez egy kicsit sem hiányzott. Ádám mondta is hogy reméli a Városmajorban pont aznap lesz lomtalanítás amikor az esküvőnk és fényképezkedtünk a szeméthegyek mellett. Ez mondjuk szerencsére kimaradt de azért amikor a Városmajori templom borostyánnal befuttatott falához álltunk romantikus fotókat készíteni a sarokban ott bűzölgött egy kupac emberi ürülék (szerencsére ez a fotókon nem látszik). Meg az sem, hogy majd megfagytunk mert azért nem volt az a nagyon tavaszias idő, bár legalább a hó akkor nem esett mint most anyák napja előtt…

Szóval a fotózás után oda mentünk a Barabás Villához én még előtte sosem voltam ott de a barátaink közül valaki jól megfogalmazta hogy olyan mint egy esküvő gyár. Napi tizenakárhány esküvőt tartanak 3 helyszínen. Amikor odaértünk még zajlott az előző esküvő fotózása és fogalmunk sem volt hova kell menni. Azon is aggódtam hogy a szüleim tudnak e jönni mert anyukám éppen hogy meggyógyult a tüdőgyulladásból és erre apukám is lebetegedett és nagyon durván köhög azóta is meg akkor alig bírt lábra állni. De végül szerencsére odaértek ők is. Aztán nekünk azt mondták hogy mi és a tanúk legyünk ott korábban kb fél órával és oda is mentünk viszont a helyszínért felelős szervező nem volt sehol . Az anyakönyv vezetőt meg szintén akkor láttuk életünkben először. Mikor ott állt cigivel a szájában egy ilyen rejtői kopaszodó szúrós kék tekintetű figura és úgy köszönt hogy ki se vette a cigit én azt hittem, hogy valami biztonsági őr  De végül bár megoszlanak a vélemények legalább vicces volt, kicsit így el viccelte a bénázásunkat (például amikor rosszkor csókoltuk meg egymást). Szóval amikor felcsendült a zene (Sigur Ros Hoppipolla) és apukámmal oda lépkedünk Ádámhoz és miattunk voltak ott a kedves családtagjaink és barátaink és mindenki mosolygott az amúgy számomra tényleg tökéletes pillanat volt. Az anyakönyvvezető beszéde alatt mondjuk végig azt gondoltam, hogy ő sem gondolja komolyan ezeket az óriási közhelyeket. Mondjuk tényleg mit mondjon ilyenkor...úgy hogy nem is ismer. Az egyetlen jó megoldás amit pár tapasztaltunk tényleg ha van külön ilyen ceremóniamester aki felkészül a pár élet történetéből és úgy tart személyesebb beszédet, de nyilván ezt nehéz lett volna 2 hét alatt szervezni. Aztán átmentünk a Margit hídnál lévő trófeához vagyis ez is kicsit béna volt hogy a trófeában mivel all you can eat szigorúan veszik a pontosan érkezést és bár előző este a főnök azt mondta 10 perccel előtte oda mehetünk. Erről másnap a bejáratnál nem tudtak semmit. Mármint mi 3-an Sacival és Jancsival  oda mehettünk kirakni az általam készített ültető kártyákat amiken mint kiderült többeknek elírtam a nevét. (Tanulság Nr. 128 nézd meg facebookon ki hogy írja a nevét ). Szóval maga a szertartás és utána a szökőkútnál fotózás lezajlott kb 20 perc alatt és utána ott volt még 40 perc amíg nem lehetett bemenni a Trófeába. Valaki végül kitalálta hogy menjenek addig a Bambiba úgy hogy Ádám a vendégek egy részével odament a Bambiba iszogatni hogy teljen az idő. Mások pedig haza ugrottak. 6 körül aztán eldobtam a csokrot amit végül sikerült át dobni a hajadonok feje felett de Niki felvette. Aztán innentől szerencsére már nem volt több malőr. Szerencsére mindenki a jobbik énjét vette elő és senki sem veszett össze senkivel meg nem volt verekedés pedig mint Évától megtudtuk vannak esküvők ahol ez gyakori. És onnantól hogy volt mit enni inni végre mi is kicsit elengedtük magunkat és számunkra tényleg szuper este volt. Talán volt akinek hiányoztak az ilyen egymás cipőjéből ivás meg menyasszonyszöktetés meg menyasszonytánc, de nekünk annyira nem. Bár régen egy egyetemi barátnőm azt mondta az esküvőt nem magának rendezi az ember hanem a családjának, nekünk annyira nem kellett ilyen elvárásoknak megfelelni családi részről sem. A ruhát sokan kérdezték hogy miért nem fehér igazából nekem nem volt ilyen nagy álmom a fehér ruha sohasem. Jó minden menyasszony akit láttam gyönyörű volt benne az esküvőjén. De 2 nap alatt nehéz lett volna a ruhát is beszerezn úgy hogy a Massimo Dutti-tól rendelte Ádám ahonnan az ő öltönye is volt de én maximálisan elégedett voltam vele. Legalább ezt még máskor is fel tudom venni. Amit viszont tényleg sajnáltam hogy nem volt zene, amit mi vittünk volna. De hát az is előző nap derült ki hogy bár van projektor meg minden zenét csak úgy tudsz berakni ha hozol erősítőt / hangfalat is. Mondjuk viszont legalább tudtak beszélgetni az emberek. Nekem mondjuk nagyon hamar eltelt ez a 6 óra nem is sikerült mindenkivel beszélgetni akivel szerettem volna. Annak is nagyon örültem hogy a kisgyerekes barátaink és család tagjaink is eljöttek és több gyereknek ez volt az 1. builija és egész jól viselték. Aztán éjfélig szólt a terem foglalásunk úgy hogy utána még villamossal és jegy nélkül mert jegyet venni már nem volt idő elmentünk a mester utcáig . A villamoson gratulált egy random afro amerikai férfi meg jött egy ellenőr és nem büntetett meg valószínüleg mert sokan voltunk és eléggé részegek pedig testvérem végig kiabált hogy nincs jegyünk.Mire leszálltunk már rohadtul fájt a lábam a magassarkúban úgy hogy Enikő bátorítására levettem és harisnyában sétáltam végiga Balázs Béla utcáig. Ja igenelötte még bementünk egy éjjel nappaliba még sört meg bort venni és volt ott valami részeg kötekedős fiú és mondta a biztonsági őr hogy reggelig nem adnak el alkoholt azt án mikor elment nekünk mégis adtak el. Aztán még felmentünk a tetőre meg a fiúk levették az ingüket aztán felvették egymásét meg zenét hallgattunk meg énekeltek is és én szokás szerint 2 körül kidőltem de a többiek még buliztak 6 ig. Meg tesóm a 2 gyerekes apuka beszédet tartott arról hogy nincs nagyobb öröm az életben mintha a gyereked azt mondja neked hogy szeretlek. Ez mondjuk nagyon aranyos volt. És téyleg amúgy annyi stációja van az életnek ami valamiféle érettségi szintet is jelenthet érettségi,diploma, önálló munkahely, különköltözés, vagy nálunk még eza külföldre költözés de rá kellett jönnöm hogy bárit csinálok nem leszek komolyabb . A Mom parkban ugyanúgy tegeznek az eladók (ami amúgy nem zavar) és nem érzem magam semmivel sem jobban  asszonynak :-D. Az egyetlen ami tényleg jó hatással van az emberek khhhm felnőtt ségére ((..jó esetben)) ha vannak gyerekei mert akkor a saját érdekedben muszáj viselkedni példát hiszen tök mindegy mit mond úgyis a viselkedését utánozzák.Hát ennyi.